A gyógyfürdő területén feltörő "csodahatású" forrásokról már a XV. századból is találunk feljegyzéseket. A későbbiekben a törökök is kedvelték, mivel nagyobb és forróbb vizű volt, mint a korabeli budai fürdők. A XVII. században Sárosfürdőnek nevezték a medencék fenekén leülepedett, a forrásvízzel feltörő finom forrásiszap miatt.
A világszerte ismert és a külföldiek által igen kedvelt, szecessziós stílusban épült Gellért Gyógyfürdő és Szálló 1918-ban nyitotta meg kapuit, majd 1927-ben a hullám strandfürdővel és 1934-ben a pezsgőfürdővel bővült. A napjainkban végzett korszerűsítések során az uszodában levő ülőmedence, a kültéri ülőmedence és a gyermekmedence megújult: korszerű vízszűrő-forgató berendezélssel lettek ellátva.
Ma a Gellért Gyógyfürdőben szinte valamennyi gyógyszolgáltatás igénybe vehető. Komplex gyógyfürdőellátást biztosító részleggel (nappali kórház), inhalatóriummal rendelkezik.
Régi fényében a Gellért
A cikk pdf formátumban is letölthető innen.
Befejeződött a Gellért fürdő rekonstrukciójának első, mintegy másfél milliárd forintba került szakasza, és a vendégek már használatba is vehették a megújult férfi termálrészleget. A javarészt Zsolnay-kerámiával díszített fürdőbelső gondos felújítására maga Zsolnay Vilmos is büszke lehetne - épp április 18-án száznyolcvan éve, hogy megszületett a pécsi Zsolnay-manufaktúra megalapítója.
Befejeződött a Gellért fürdő rekonstrukciójának első, mintegy másfél milliárd forintba került szakasza, és a vendégek már használatba is vehették a megújult férfi termálrészleget. A javarészt Zsolnay-kerámiával díszített fürdőbelső gondos felújítására maga Zsolnay Vilmos is büszke lehetne - épp április 18-án száznyolcvan éve, hogy megszületett a pécsi Zsolnay-manufaktúra megalapítója.
1917-es megnyitása óta csak egyetlen egyszer zárt be a budai Gellért, akkor is egy hatalmas csőtörés miatt. A főváros egyik legszebb, szecessziós fürdője, amely ma is a pesti és külföldi vendégek kedvence, még a második világháború alatt is működött, pedig a női részleg egy belövésnél szinte teljesen elpusztult. Ennek helyrehozatalát tavaly októberre fejezték be, míg az eredeti, páratlan szépségben megmaradt férfi termálrészleget 2008. április 17-én adták át a nagyközönségnek.
A rekonstrukció másfél milliárdos összegéből 570 milliót az önkormányzat állt, 980 milliót pedig pályázaton nyertek el - ismertette Demszky Gábor főpolgármester a megnyitó alkalmával. A Gellért történetében ez volt az első komolyabb műszaki felújítás, a medencetér Zsolnay-pirogránit elemei, a faszerkezetű öltözőtér és a színes ólomüveg bevilágítók most újra régi fényükben tündökölnek, nagypolgári atmoszférát teremtve.
Ferenci Tibor, a főváros nyolc műemléki fürdőjét gondozó Budapest Gyógyfürdői Zrt. vezérigazgatója elmondta: a beépített új rendszer a 41 fokos gyógyvíz hűtését nem hidegvíz hozzákeverésével, hanem hőcserével oldja meg. A keletkező plusz hőt a helyiségek fűtésében hasznosítják, a vendégek pedig ezentúl tiszta gyógyvízben fürödhetnek.
A női termál októberi átadása előtt nem sokkal vehették birtokba a fürdőzők a megújult Rudast, folyamatban van a Széchenyi helyreállítása, és a Budapest Gyógyfürdői Zrt. kezelésében működő összes fürdőnek elkészült a hosszú távú fejlesztési terve - tette hozzá a vezérigazgató. A Gellért esetében szorosabb együttműködést alakítanak ki a vele egy tömböt képező, de magántulajdonú Gellért szállóval, a funkciójukat vesztett, egykor köztisztasági helyiségekben pedig új szolgáltatások kialakítására nyílik lehetőség. Ferenci Tibor megjegyezte, hogy felmerült a fürdő koedukálása, de a vendégek igényei és a hagyományok alapján úgy döntöttek: megtartják a kötényes rendszert és a külön férfi-női részlegeket. Kivéve a következő hétvégét, amikor minden látogatónak alkalma nyílik bejárni a megújult részeket, nemre való tekintet nélkül.
Rekonstrukció rekordidő alatt
A férfi termálfürdő páratlan szépségű, világhírű belső terét díszítő Zsolnay-burkolatok felújítását a Keramikum Kft. és a Geozys Kft. végezte, Czifrák László és Ország Zsolt vezetésével. A munkák elvégzésre rendkívül kevés idő jutott: a pályázatot egy évvel ezelőtt nyújtották be, a bontási munkákat októberben két hét alatt végezték el, az újjáépítés pedig mindössze kilenc hét alatt zajlott le - mondta el a hg.hu-nak Czifrák László, aki - civilben - a Nemzeti Múzeum szilikátrestaurátora és a Képzőművészeti Egyetem tanára.
A bontások megkezdésére csak októberben, a női részleg átadása után nyílt lehetőség, ám addigra az anyagvizsgálatok és a kutatás jó része már elkészült. Az Iparművészeti Múzeum adattárának tizenhat másolat-példánya a Zsolnay-féle terrakotta-formakönyvekről jócskán megkönnyítették a a restaurálás során végzett, fontos bontási munkálatokat. A munkák során igyekeztek megőrizni az eredeti részeket, a töréseket és a kopásokat az ülőpadok felületén például speciális, kétkomponensű műgyantával egészítették ki, hogy ne legyen szükség az elemek újraöntésére.
A munka jó részét az ehhez kapcsolódó kísérletek tették ki, ami igazi kihívást jelentett a csapat számára. A kutatás azonban nem volt előzmény nélküli. Korábban Czifrák László restaurálta a nemrég újranyitott pécsi Zsolnay Múzeum kiemelkedő darabját, az úgynevezett kacsás dísz-szökőkutat is, amelyhez az eozin máz sérült felületeinek "hideg technikával" történő restaurálását kellett kidolgoznia.
A restaurátoroknak a helyszíni burkolatokkal és elemekkel is meggyűlt a gondja. Több darabról négy-öt rétegnyi festéket kellett eltávolítani, amikor ugyanis a vízkő fehérre színezte a felületeket, egyszerűen csak újrafestették őket. Most a fürdő teljes belsejét az antigraffiti-festékhez hasonló, impregnáló védőbevonattal látták el, amely hosszú távon megakadályozza a vízkő lerakódását. Ezt a felületvédelmet azonbab lefgalább évente célszerű megismételni.
Az újjáépített belső megnyitásának alkalmával megjelent és elismerését fejezte ki Dr. Vécsey Esther, a nemrég elhunyt Mattyasovszky-Zsolnay Tamás özvegye is, aki férjével összeállította a budapesti Zsolnay-épületkerámiák jegyzékét, a józsefvárosi díszekről pedig külön kötetet jelentetett meg.