Keresés

Online jegyvásárlás

Akadálymentes utazás és egészségturizmus a járvány után

A 44. Utazás kiállítás témája a biztonságos utazás volt, melyhez szervesen kapcsolódott a pénteken megrendezett Egészségturizmus szakmai konferencia is. A konferencia két nagy témát ölelt fel: az akadállyal élők utazása és a gyógyturizmus állt a középpontban.

A konferencia szervezője és moderátora Szegedi Andrea egészségturisztikai szakértő, a Semmelweis Egyetem adjunktusa volt. A délelőtti szekcióülés egyik kiemelt célja volt, hogy felhívja a turisztikai szakma figyelmét arra, az akadállyal élő emberek egy jelentős célközönséget képviselnek számukra. A fogyatékkal élőknek utazásaik során valóban vannak speciális elvárásaik, de rengeteg sztereotípia él velük kapcsolatban, ami őket az utazástól, a szolgáltatókat pedig ettől a szegmenstől riasztja el.

A konferencia másik fontos célja volt, hogy a délutáni szekciókban a látogatók több oldalról megközelítve megismerhessék az egészségturizmus piacán a legfrissebb hazai és nemzetközi trendeket, tendenciákat. Az előadók és a pódiumbeszélgetések résztvevői bemutatták, hogy a saját területükön milyen változást hozott a világjárvány, hogyan alakult át a vendégkör, milyen új szolgáltatások, együttműködési formák jelentek meg, de arra is kitérnek, milyen új kihívásokkal szembesülnek.

 

A délutáni első pódiumbeszélgetést Sulyok Márta Judit (Pannon Egyetem) moderálta. Szűts Ildikó (BGYH Zrt.), Koós Melinda (Büki Gyógyfürdő Zrt.), Somogyi Gábor (Szlovákiai Élményfürdők, Strandfürdők és Uszodák Szövetsége) és Czeiszing Miklós (Német Turisztikai Hivatal, DZT) Magyarországi Képviselete) arról beszélgettek, hogyan reagáltak a különböző országok, illetve a fővárosi és vidéki gyógyfürdők a járványra, illetve miben különbözik a német, a magyar és a szlovák fürdők nyitási terve.

A kötelező bezárások mindenhol rosszul érintették a fürdőket, azonban a szlovák intézkedések sokáig szinte lehetetlenné tették, hogy újra fogadhassanak rendesen vendéget a fürdők (6-10 főben maximált belépés, tesztkötelezettség). Németországban az, hogy a belföldiek jelentős arányban látogatják a fürdőket, sokat segített abban, hogy visszaépítsék a vendégkört és a bevételeiket. Magyarországon a legnagyobb problémát talán az okozza, hogy a koronavírus-járvánnyal egy masszív, állandó vendégkör tűnt el, a fiataloknak pedig van egy percepciója a gyógyfürdőkről, hogy azokat inkább idősek látogatják és hogy drágák. Így míg a fiatal külföldieknek bakancslistás hely például a Széchenyi fürdő, addig egy magyar fiatal, aki a fővárosba utazik, nem látogatja meg. Ezért egyre több olyan szolgáltatást, kedvezményt hoznak be a fürdőkbe, ami a fiatalokat is vonzani fogja. A másik nagyobb probléma a munkaerőhiány. Szlovákiában külföldről próbálják betölteni az üres helyeket, míg a budapesti fürdők úgy keresnek munkatársakat, hogy több pozíciót is elláthassanak: így vannak például masszőr-pénztáros-úszómester munkatársaik is.

 

A következő pódiumbeszélgetésen arra keresték a választ a meghívottak Szegedi Andrea (Semmelweis Egyetem) moderálásával, hogy vajon Magyarország marad-e a gyógyturizmus élvonalában. Ebben Varga Péter (VargaDent), Koós Melinda (Büki Gyógyfürdő Zrt.) és Czinege Szilvia (BGYH Zrt.) voltak segítségére. Szóba került, hogy évről évre szűkül az a réteg, akik rendszeresen járnak gyógyfürdőkbe, így folyamatosan újítani kell. Ezt felfedezve a budapesti gyógyfürdők például elindították privát gyógykezeléseiket, míg a Büki Gyógyfürdő saját kezébe vette a vendéglátás irányítását.

Forrás: turizmus.com